14.rész-Minden rendben? 16+

 

V a nyakamat kezdte csókolgatni és ujjai pólóm alatt járkáltak. Végül megunta és levette rólam. Beharapta alsó ajkát és úgy nézett rám. Újra megcsókolt. Én is elkezdtem vetkőztetni. Levettem a felsőjét majd nadrágja gombjaival szenvedtem. Miután mindkettőnkön fehérnemű volt nagyon megkívántam. Lábaimat csípője köré fontam, ujjai pedig egyre feljebb vándoroltak combomon. A maradék ruhák is lekerültek rólunk, majd beültünk a sarokkádba. Az ölében ültem és szenvedélyesen csókoltuk egymást. Majd amikor éreztem merevedő tagját erőt vettek magamon és eltávolodtam tőle.

-Sajnálom, de még nem szeretném. Ki szeretném várni az esküvőt.

-Rendben.-mondta és egy lemondó sóhajt hallatott.

Ekkor újra odamentem hozzá és hozzábújtam.

-Nem jó ötlet a közeledben lennem. Nem sok tart vissza, hogy...-mondatát belé fojtva csókoltam meg.

Lábait térdeim közé fogtam, kezeimet pedig mellkasától egyre lejjebb vezettem és éreztem, hogy beleremeg. Egy elégedett mosoly jelent meg az arcomon. Elváltam ajkaitól és a füléhez hajoltam.

-Szeretnéd?

-Igen -mondta vággyal teli hangján én pedig már ettől majdnem elmentem. 

Nyakát kezdtem csókolgatni, harapdálni, majd egyre lejjebb haladtam, míg alhasához nem értem. V kisebb nyögéseket és sóhajokat hallatott. Végül egy kisebb gondolkozási idő után, már merev tagját számba vettem. Egy nagyobbat nyögött és láttam a meglepödöttséget arcán. Egyre gyorsabban mozogtam fel-le, amiért egyre több nyögés hagyta el a száját. Tudtam, hogy nem sok kell neki. El akarta tolni a fejem, de nem engedtem neki, ezért váladéka számba érkezett. Nem éppen a legkellemesebb íz volt, de kibírható. Ekkor fejemet felemelte és egyenesen a szemembe nézett.

-Nem kellett volna.

-De én ezt akartam -mondtam és megcsókoltam.

Miután végeztünk a fürdéssel visszamentünk a szobámba, majd lefeküdtünk. Háttal fordultam V-nek, ő pedig karjaival tartott közel magához.

Egyszer csak azt veszem észre, hogy V ujjai utat találtak felsőmbe és egyre feljebb haladnak. Nyakamat kezdte csókolgatni, amivel egy kisebb nyögést váltott ki belőlem. Hátamra fekszek, ő pedig fölém tornyosul. Ujjai melleimet kezdték izgatni, miközben szívni kezdte nyakamat. 

-Nagy lelkiismeret furdalásom van. Én már kétszer elmentem te miattad. Most én jövök.-mondta én pedig alig tudtam válaszolni.

-Nem...ahh...kell.-mondom, miközben ujjai bugyimon simítottak végig.

-Tudom, hogy szeretnéd -mondta, de én már nem tudtam válaszolni. Felsőmet levette rólam, és mivel nem volt rajtam melltartó teljes rálátása volt melleire, én pedig el akartam takarni zavaromban, de elkapta csuklóimat.

-Nagyon szép vagy. Ne takargasd magad. Amúgy meg már láttalak így.-mondta és egész testemet csókokkal lepte el. Mikor már elég nedves voltam lent levette rólam bugyim, majd mikor nyelve szemérmemhez ért a szemeim is kidülledtek. Kisebb-nagyobb nyögéseket hallattam, miközben nyelve lent munkálkodott.

Nem sokkal később pedig el is mentem. Ezután újra fölém tornyosult és egy szenvedélyes csókba invitált. Ezután pedig mellém feküdt.

-Na milyen volt?

-Hát...nem mondom, hogy nem volt jó...

-Na ne szórakozz!

-Jó volt, de legközelebb nem a nyelvedet szeretném magamban tudni.-mondtam pervez vigyor kíséretében, rajta pedig látszott, hogy nincs ellenére az ötlet. Végül elhelyezkedtünk úgy, ahogy eredetileg voltunk, majd elaludtunk.

13. rész-Feladatok

 

A srácok nem sokkal a hívás után meg is jöttek. A csaj, mint kiderült Suga-val kavar, ezért jött el. Engem nem zavart, kissé örültem is annak, hogy túlett rajtam, annak ellenére, hogy nem is jártunk. Bár ez egy kicsit sértette az egomat, de ez még mindig jobb így.

Miután mindenki bejött leültünk a nappaliban lévő szőnyegre és elkezdtük a pizzát enni. Elkezdtünk soju-t inni, hogy oldódjon valamelyest a hangulat. Aztán mint minden "bulin,, már amennyire ez annak számít, elkezdtünk üvegezni.

Először én pörgettem és az üveg sikeresen megállt JungKook-nál.

-Felelsz vagy mersz?

-Merek-mondta magabiztosan.

-Nyald le Jimin hasáról a nutellát. -mivel nem akart vetkőzni a konyhából hoztam nutellát, Jimin hasára kentük, majd JunKook a lehető legkevesebb ideig Jimin-hez érve lenyalta.

Ezután Kooki pörgetett és az üveg Lucy-nál.

-Felelsz vagy mersz?

-Merek.

-Ülj Suga ölébe 15 percig, de úgy, hogy háttal legyél nekünk. Vagyis a lábaddal karold át derekánál fogva.
Vigyázz Kooki! Holnap már lehet, hogy hűlt helyed lesz.

Miután Lucy teljesítette a feladatot újabb pörgetés következett.

-Felelsz vagy mersz?-kérdezte Lucy tőlem.

-Felelek.

-Lefeküdtél már Tae-val?-éreztem, ahogy a pirosság ellepi fejemet, V pedig csak röhögött rajtam. Nem tudtam, hogy mit mondjak.

-Nem.-végül megszólaltam, a többiek pedig egy mindentudó mosollyal néztek rám.

Végül még pörgettünk egy párat, aztán befejeztük. Nem sokkal utána éreztem az alkohol hatását, ezért kimentem a teraszra egy kis friss levegőt szívni. Már egy ideje kinn álltam, mikor egy veszekedést hallottam.

-Ha annyira kedvelne, akkor nem nézte volna jó szemmel, hogy ennyire elvagy Lucy-val.

-Honnét veszed, hogy nem zavarta?

-Talán abból, hogy velem volt egész végig elfoglalva. Meg ami az előtt történt mielőtt jöttetek...-mondta gúnyosan V.

-Ezt meg, hogy érted?-kérdezte Suga.

-Ne mond, hogy nem találod ki.

-De Yuri azt mondta....

-Mindegy, nem ez a lényeg, hanem, hogy már nincs szüksége rád. Itt vagyok neki én.

Nem bírtan tovább hallgatni, gyorsan bementem az egyik fürdőbe és magamra zártam az ajtót.

Nem hiszem el. Suga még mindig érez irántam valamit és csak féltékennyé akart tenni. Miért nem tud elfelejteni? Most, hogy V-vel már nagyjából kijövünk egymással és érzek is iránta valamit.

Gondolataimból kopogás ragadott ki. Ekkor vettem észre magam a tükörben, elfolyt festék az arcomon, mivel könnyeim is megeredtek. Gyorsan rendbe szedtem magam. Szerencsére találtam sminkes cuccot a fürdőbe. Ilyenkor imádom anyut.

Még egyszer kopogtak én pedig kinyitottam az ajtót.

V jött be rajta és látszott rajta, hogy nagyon feszült. Betolt az ajtón, majd bezárta magam mögött. Ezután falnak tolt.

-Miért tüntél el? Tudod mennyire aggódtam?

-Szerintem jobban elvoltál azzal foglalva, hogy Suga-nak dicsekedj a délután történtekkel.

-Ezt te se gondolhatod komolyan!

-Mindent hallottam-ekkor már könnyeim is utat törtek maguknak.

-Várj, nem azért mondtam, csak, hogy végre leszálljon rólunk.

-És ezt miért is kéne elhinnem?

-Mert szeretlek.-mondta én pedig teljesen lesokkoltam. Most tényleg kimondta? Ekkor pedig ajkai ajkaimhoz értek és egy szenvedélyes csókban volt részem.

-Én is szeretlek.-mondtam kissé zilálva két csók között.

V megengedte a vizet a kádba és elkezdett vetkőztetni.

-Várj! A többiek hol vannak?-kérdeztem.

-Már elmentek. Mivel nem találtalak haza küldtem őket.

12. rész-Az ajándék 16+

Hamar odaértünk a megbeszélt helyre. Az Kim család már ott várt minket, és amíg leültünk az asztalhoz egy kicsit lemaradva beszéltem Tae-val.

-Úgy látom nem hagytál cserben ruhát illetően.

-Miért másban igen?

-Majd megtudod.

Nem beszéltünk többet, mert az asztalhoz értünk. Leültünk egymás mellé az asztal oldalánál, szüleim velünk szembe, V apja az asztalnak egyik, míg anyja a másik felén ült.

Egy kicsit (nagyon) feszültnek éreztem magam. Szüleink beszélgettek, V kezét pedig a combomon tartotta és egyre feljebb haladt. Nem sok kellett ahhoz, hogy nyögjek.

-Elnézést, de egy kicsit rosszul érzem magam. Ha megbocsájtanak kimennék a mosdóba.

-Persze, menj csak-mondták én pedig elmentem a mosdóba. Komolyan mondom én ma ki fogon nyírni V-t.(sose tennék ilyet a.r.m.y.-k csak a hatás kedvéért)

 
Gondoltam már épp ideje van visszamenni, amikor nyílt a mosdóajtó és Tae jött be rajta.

-Jobban vagy már?-kérdezte gúnyosan mivel tudta jól miért jöttem ki.

-Sokkal jobban, de ezért még büntetésed lesz-mondtam sejtelmesen.

-Minden másodpercben megkapom, mert nem tehetlek magamévá.

-Ki mondta?-csak azért kérdeztem mert húzni akartam az agyát, bár nincs ellenemre ajánlata, mégis ki akarom bírni ezt a pár napot.

Egyre közelebb jött, majd a falnak kezdett tolni és vadul csókolóztunk. Nagyon élveztem és valószínüleg ő is, mert a nadrágja odalent kezdett szűkössé válni. Ajkaival elkezdte nyakamat csókolgatni én pedig a derekát lábaim közé fogtam. A hajába túrtam és már azon voltam, hogy az sem érdekel ha egy mosdóban történik meg.

-Meg kéne állnunk-mondta zilálva.

-Igen.-nem akartunk, de ekkor kopogtak, mi pedig rögtön szétváltunk. Rendbe szedtem a sminkemet és nyílt az ajtó.

-Jól vagy kincsem?-jött hozzám anya.

-Igen, köszönöm-mondtam. Nagyon nézett minket és csak abban reménykedtem nem gondol semmi rosszra.

Mondta, hogy ideje menni, mert oda szeretnék adni nekünk az ajándékunkat.
Beültünk a kocsikba és amikor megálltunk egy hatalmas ház volt előttünk. 

-Ez a....

-Tiétek-mondták, mi pedig mint valami kisgyerekek berohantunk a házba. Nagyon el voltunk foglalva, ezért észre sem vettük, hogy szüleink nem jöttek be, hanem csak simán elmentek. Bár nem bántam. Végigmentünk az összes szobán, majd jött az utolsó, a hálószoba. Amikor kinyitottam azt hittem összeesek. Egyszerűen tökéletes volt. Egy nagy franciaágy volt előttünk mellette két éjjeli szekrény. Volt két gadrob és egy ajtó, ami a fürdőhöz vezetett. Ekkor pedig szétterültem az ágyon és mire feleszméltem V-vel találtam szembe magam, mert felém hajolt és csókolgatni kezdett. Nem hiszem el, hogy ma már másodszorra is sikerült felizgatnia.
Már megint ott tartottam, hogy eldobom az agyam, de ekkor egy fontos kérdést nagy nehezen kipréseltem magamból.

-Van nálad óvszer?-erre a kérdésemre elvált tőlem, gondolom nem akarta, hogy még többet kínozzuk egymást. Láttam egy kissé szenvedő arcát és akaratom ellenére is oda pillantottam nagyon is dudorodó tagjára. Nem szerettem volna, hogy így érjen véget, ezért beleültem ölébe, ő pedig értetlen fejet vágott.
Vadul csókolóztunk, majd eldőlt az ágyon én pedig rajta ültem. Levettem pólóját és nem tudtam az ellen tenni, hogy ne bámuljam meg és harapjam be szám szélét.

-Ne kínozz!-mondta vággyal teli hangon.

Ekkor felsőtestét leptem el csókokkal és éreztem, szinte alattam lévő, egyre merevebb testrészét. Utána levettem róla nadrágját is, majd bokszerét. Nem volt semmi tapasztalatom, de nem tudom, hogy honnan szereztem akkora bátorságot, de megfogtam és kezemet eleinte lassan, majd egyre gyorsabban húztam fel-le, miközben V nagyobb sóhajokat hallatott. Végül mikor elért a csúcsra egy morgásféle hangot adott ki magából, én pedig mentem lemosni a kezem.

Mikor visszamentem már bokszerban volt és az ágyon feküdt. Én is lefeküdtem mellé.

-Nem is tudtam, hogy ilyen menyasszonyom van. Ha előbb tudtam volna, előbb élvezhettem volna.

-Miből gondolod, hogy megtettem volna?

-Mert én vagyok V-mondta egy egoista vigyor kíséretében.

-Örülj inkább annak, hogy kielégültél.

-A te kezeid közt-mondta én pedig fülig vörösödtem.-Már csak az a bajom, hogy úgy érzem tartozom neked.
-Majd visszafizeted a nász éjszakán.

Ezzel pedig be is fejeztük a beszélgetést, mind ketten elaludtunk. Egy telefon csörgésére keltünk fel. Kiderült, hogy Tae telefonja csörög.

-Mi?...Nem!....Mondom nem!!...Ami azt illeti.-láttam, hogy nem akar rám nézni, de szeme sarkából észrevettem, ezért tudtam, hogy rólam van szó. Végül letette a telefont.

-A srácok ide jönnek és hoznak valami csajt is-mondta szomorúan Tae.

-Akkor szerintem öltözzünk fel. Már ha nem akarod, hogy így lássanak minket-mondtam, mire odajött hozzám, átölelt, majd csók közben...

-Csakis én láthatlak így-mondta.

Felöltöztünk, rendeltünk pizzát meg piát, majd jöttek a srácok is. Azt hiszem hosszú lesz ez az este.

11.rész-Az ismerős idegen

Végül nagy levegőt vettem és megfordultam.....

Szerencsémre vagy sem, de V-vel találtam szembe magam. Ahogy néztem alvó arcát, ajkaira tévedt a tekintetem. Ekkor észbe kaptam és fel akartam kelni az ágyból, amikor észre vettem, hogy egy szál fehérneműben vagyok. Hirtelen kétségbe estem. Nem nagyon emlékszem mi történt tegnap. Addig minden világos, hogy a partin V-vel vagyok, majd haza felé jöttünk, bementünk egy szórakozóhelyre és.....Semmi. Ekkor viszont Taehyung hangja zavart meg.

-Jó reggelt!-mondta egy pajkos mosoly kíséretében, mert idő közben felültem és egyenesen rálátott melleimre. Gyorsan magamra húztam a takarót, amit halk kuncogása követte. Éreztem, ahogy elönti az arcomat a pirosság.-Nagyon szexi vagy, amikor zavarba jössz -mondta és fölém hajolt. Ekkor vettem észre, hogy nincs rajta póló.

Kockáit kezdtem el vizslatni, majd amikor egymás szemébe néztünk egyre közelebb hajolt és megcsókolt. Bizsergető érzést váltott ki belőlem, de ekkor eszembe jutott a múlt este történései. Ezt ő is észrevette, én pedig eltoltam magamtól. Nem szóltunk egymáshoz, ő kiült az ágy szélére, én pedig a fürdőbe mentem.
Nem tudom miért toltam el magamtól. Abban a pillanatban megbánást és szomorúságot láttam az arcán. Nagyon élveztem, de nem tudok ilyen gyorsan elfelejteni mindent. Meg ott van Suga is. Lehet, hogy nem szeretem annyira őt, mint V-t, és ez annak tudható be hogy mindig csak V elől menekültem, mert olyan érzéseket keltett fel bennem, amelyeket nem lett volna szabad.

Mikor végeztem a fürdőben, visszamentem a szobába, de Taehyung már nem volt ott. Lementem, majd anyámat vettem észre a nappaliban V-vel.

-Jó reggelt!-köszöntem illedelmesen és V mellé ültem.

-Neked is kislányom! Nem is tudtam, hogy Taehyung itt aludt-mondta egy sejtelmes mosoly kíséretében.

-Igen. Tegnap haza hozott és mivel már késő volt felajánlottam neki.-hazudtam, de még én sem tudom pontosan mi történt és ez miatt aggódom.

Beszélgettünk még egy kicsit, V pedig elhívott egy vidámparkba. Mivel anyám is ott volt, természetesen igent mondtam.

Vidámparkban:

 
Nem hiszem el, hogy eljöttem ide V-vel. 

-Nem is tudom miért jöttem el veled. Semmi meggyőző érvvel nem tudsz szolgálni -mondtam majd megállt és közelebb hajolt, egyenesen a szemembe nézve.

-Egy nyomós indok: teljesen oda vagy értem......Honnan tudom? Mikor meglátsz felső nélkül piros leszel és nem tudsz megszólalni-mondja gúnyosan. Ami még rosszabb, hogy igaza van.-Megfelelő?

Hát erre nem tudtam mit mondani, ezért folytattam utamat. Felültünk a hullámvasútra, egy csomó mindent csináltunk és nagy meglepetésemre nagyon jól szórakoztunk. 

Mikor haza értem már hulla fáradt voltam, ezért csak bedőltem az ágyba. Ekkor viszont a telefonom pittyegett, hogy sms -em jött. Mikor megnéztem az üzenetet a sírás kerülgetett.

Suga:

Tudom, hogy ma egész nap V-vel voltál. A helyedben nem hinnék el mindent neki. Nemsokára úgyis csalódni fogsz benne, én pedig várni foglak, hogy kisírhasd magad a vállamon.

Nem tudtam, hogy erre mit kéne válaszolnom. Nagy bűntudatot keltett bennem, hogy azt írta, vár rám. Az pedig mit jelentsen, hogy V nem mond igazat?

Végül jobbnak láttam nem foglalkozni vele, hanem aludni.

Reggel mikor tükörbe néztem azt hittem elájulok. Szemeim fel voltak dagadva, sminkem el volt folyva, hajam össze-vissza állt. Miután sikeresen rendbe szedtem magam, már amennyire lehetett, lementem szüleimhez. Apám az asztalnál újságot olvasott, míg anyám az új kollekcióján dolgozott. Mikor odamentem hozzájuk apám szólalt meg.

-Szervusz kislányom! Máma közös ebédünk lesz a Kim-családdal-mondta apám, komolyságot vegyítve a hangjával. Megbeszéltük a szokásos dolgokat, majd szobámba mentem készülődni. Ekkor telefonom rezgésére lettem figyelmes.

V: Hogy van az én menyasszonyom?

Yuri: Most tudtam meg, hogy egy csodálatos ebédet fogok veletek tölteni.

V: Ha akarod engem is megehetsz.-mikor olvastam el tudtam képzelni perverz mosolyát.

Yuri: Szerintem te sokkal éhesebb lennél akkor.

V: Remélem, hogy fenntartod azt a hatást, amit a múlt partin meghagytál.

Yuri: Mire gondolsz?

V: Tudod te. Bár annak jobban örültem, amikor reggel nem volt rajtad, majdnem semmi....Bár ha rajtam múlott volna....

Yuri: Azt sem tudom, hogy kerültem haza, nem hogy azt, hogy a ruháim, hacsak....

V: Gondoltam elég kényelmetlen lett volna abban a ruhában aludnod és....

Yuri: Te mocskos gazember, tudtam, hogy te voltál. Ezt még megbosszulom.

V: Ne fáradj, minden pillanatban azt teszed. Legszívesebben már rég...-nem kellett befejeznie, tudtam, hogy a szexre gondol.

Yuri: Na de én most megyek készülődni, hogy a vőlegényemmel tökéletes összképet alkossak. 

Ezzel pedig le is zártam a beszélgetést. Pánt nélküli, testhez simuló, fehér, combközépig érő ruhát vettem fel, fekete nyaklánccal, karkötővel és magassarkúval. A hajamat kivasaltam és enyhe sminket is felraktam. Mikor végeztem lementem szüleimhez és elindultunk az ebédre.

10. rész-A parti

Végül pedig kiléptünk az ajtón, beültünk a kocsiba és elindultunk az ismeretlenbe....

Az az ismeretlen nem más volt, mint egy esküvői ruhaszalon. Normális esetben az emberek örülnek, amikor ide belépnek. Én is örülnék, ha nem tudtam volna meg V-ről azokat a dolgokat. Anyám által kiválasztott ruhát próbáltam fel először, ami tökéletesen illett rám. Mosolyt erőltettem az arcomra és nem sokkal később kiléptünk az üzletből. Ezután egy újabb ruhaüzletbe mentünk be. Anyu bejelentette, hogy holnap lesz az eljegyzési partink. Zseniális. Most mi a francot csináljak? Végül egy piros, derékig testhez simuló, hátul mély kivágású, pánt nélküli ruhát választottam. Hozzá vettem egy fehér magassarkút és egy nyakláncot, ami tökéletesen illett a karláncomhoz. 

Miután végeztünk haza mentünk, felmentem a szobámba és kidőltem az ágyon. Nagyon elfáradtam. Ekkor pedig telefonom pittyegésére lettem figyelmes.

V : Hogy van a menyasszonyom? :)

Yuri: Ezt most komolyan kérded??!! Szerinted, hogy lehetek? Amúgy meg honnan tudod a számom?

V: Szerintem csodásan lehetsz, hogy ilyen jóképű pasihoz mész hozzá mint én. A számod pedig anyud adta meg. Igen kedves hölgy.

Yuri: Ez most komoly??!!....Te jóképű?? Még a végén elhiszem. Van nálad jobb is.

V: Csak nem Sugára gondolsz?

Yuri: És ha igen?

V: Esélyed sincs. Te az enyém vagy.

Yuri: Na jó, nekem nincs erre időm. Hulla fáradt vagyok. Sajnos holnap találkozunk a partin. Szia.

Ezzel lezártnak tekintettem a beszélgetést. Elmentem gyorsan zuhanyozni, majd bedőltem az ágyba aludni.

Másnap kb. 13-kor keltem. Mivel egy kicsit késésben voltam siettem. Lementem megreggelizni majd vissza jöttem a szobámba. Elővettem ruhámat, majd mentem volna a fürdőbe, amikor a telefonom pittyegett.

V: Hogy van a menyasszonyom? Készen áll a partira?

Yuri: Te tényleg ennyire örülsz ennek az egésznek?

V: Amíg ilyen dögös vagy igen. Már alig várom a nászéjszakát.

Miközben olvastam el tudtam képzelni azt a perverz mosolyát. Hogy lehetek én ilyen szerencsétlen?

Yuri: És mi a garancia arra, hogy beadom a derekam?

V: Természetesen a testi adottságaim.

Yuri: Vannak olyanok?

V: Nem láttad a kockáimat? Pedig egyik este nagyin elbambultál rajtuk.

Yuri: Az csak egy dolog. Ha már itt tartunk. Nem emlékszem, hogy kinek is állt a farka az ágyban?

Na hát erre már nem érkezett válasz. 1:0 ide. Nagyon elment az idő így már csak felfedtem a ruhámat, felraktam egy kis sminket és kivasaltam a hajamat. Ekkor a csengő hangjára lettem figyelmes. Mivel már kész voltam, úgy döntöttem megnézem ki az. 

Lementem a lépcsőn, majd V-t vettem észre a nappaliba ülve. Mikor meglátott eltátotta a száját. Felállt majd odajött hozzám.

-Gyönyörű vagy....Biztos, hogy el akarsz menni a partira?-kérdezte miközben egyre közelebb jött hozzám. 

Ekkor szerencsére szüleim léptek be a nappaliba.

-Oh, csak nem megzavartunk valamit?-kérdezte anyám mosolyogva.

-Dehogy is. Csak titeket vártunk. Mehetünk?-kérdeztem, majd el is indultunk. Két kocsival mentünk. V-vel a hátsó ülésen ültünk. Tenyere pedig combomon foglalt helyet. Egyszer csak azt érzékeltem, hogy egyre feljebb csúszik a tenyere. Egy kicsit szaporább lett a lélegzetem, ezért gyorsan ellöktem a kézét. Ezt ő csak halk kuncogással fogadta. 

Nem sokkal később megérkeztünk. Az autó megállt, mi pedig kiszálltunk. Karon fogtuk egymást, majd úgy léptünk be az épületbe. Nagyon sok ember volt, akiknek a felét nem ismertem. A nagy tömegben egyszer csak a fiúkat vettem észre. Egy kicsit frusztráltan kezdtem magamat érezni. Nem is a fiúk miatt, hanem kimondottan Suga miatt. A fiúknak már lélekben megbocsátottam. Viszont Suga miatt bűntudatom van. Nagy levegőt vettem, majd V-t magam után húzva odamentem hozzájuk. Mindegyik arcán észrevehető volt a döbbenet.

-Sziasztok. Mizus?-kérdeztem.

-Semmi különös....-mondta Jin.-Ezek szerint....

-Igen, de jobb is ha elfelejtsük. Rendben?-kérdeztem és láttam, hogy mindenki egy kicsit megkönyebbűlt. Ezután könnyedén társalogtunk, nevettünk. Már csak Suga-tól akarok bocsánatot kérni.

A fiúk szép lassan elmentek, míg végül Suga-val nem maradtam. Kínos csönd állt be közénk, amit végül én törtem meg.

-Tényleg sajnálom. Nem szerettem volna, hogy idáig fajuljanak a dolgok.-ekkor pedig karomnál fogva kihúzott a teraszra.

-Figyelj! Ha most azt mondod menjek el veled megteszek. Mindent és mindenkit itt hagyok csak, hogy veled lehessek.-ahogy néztem tudom, hogy halálosan komolyan gondolja. Mivel már eddig is nagyon önző voltam, abba kell ezt hagynom.-Tudod, hogy szívdöglesztően nézel ki?-ekkor pedig egyre közelebb jött. Már-már leheletét éreztem az ajkaimon.-Legszívesebben elvinnélek erről a puccos partiról, mivel minél előbb ágyamba szeretnélek tudni.-nem kérdés volt, de tudtam, hogy az engedélyemet kéri. Már épp beadtam volna a derekam, amikor nyílt a teraszajtó és V jött ki rajta.

 

-Nagyon jó Suga. Sikerült majdnem megdugnod a teraszon.

-Kit akarsz-kérdezte kissé idegesen YoonGi.

-A menyasszonyomat.....Gyere, menjünk mielőtt feltűnne valakinek, hogy nem vagyunk benn.

Mondta és a karját nyújtotta nekem. Nem tudtam mit tegyek. Ha most odamegyek Taehyung-hoz, akkor lehet, hogy már soha nem leszek boldog. De ha Sugát választom a szüleim csődbe mennek és Suga-nak fel kell adnia az álmit.

-Azt mondtam gyere. -odajött hozzám V és karomnál fogva kezdett húzni befele. Már könnyezett a szemem, de minden erőmmel azon voltam, hogy ezt elfojtsam. Mikor már úgy éreztem rendben leszek odamentem V-vel pár vendéghez. Nem volt senkivel sem kedvem beszélni, de meg kellett adni a tiszteletet. Végül az este további része is így telt. Aztán már csak arra emlékszem, hogy bedőltem az ágyamba és elaludtam.

Másnap amikor felkeltem ismerős karok öleltek át. Két név lebegett előttem. 

Suga&V   V&Suga

Végül nagy levegőt vettem és megfordultam.....

(Ha V lesz az, akkor már nincs vissza út, feleségül megyek hozzá. De ha YoonGi az, akkor nagy a valószínűsége, annak, hogy elszökök vele)

9. rész-Kegyetlen igazság...

https://www.youtube.com/watch?v=cegg23baNbY

 

-Suga, mondanom kell valamit...Miután elmegyek, férjhez kell mennem.-mondtam és egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat.

-Tudom-mondta én pedig nem voltam benne biztos, hogy jól hallottam.

-Mi? Azt meg hogy?-kérdeztem értetlenkedve.

-Szerintem nem nekem kell ezt elmondanom. De engem nem érdekel. Ha kell elszökök veled csak, hogy velem lehess.

-Sajnos ezt nem tehetem meg. Nem csak arról van szó, hogy hozzá kell mennem valakihez, hanem hogyha nem megyek apám cége tönkremehet. Veled mennék, de nem lehet. Sajnálom-mondtam és hátat fordítva haza indultam. Út közben pár könnycsepp is elhagyta a szemem.

Most mit tegyek?

Amire haza értem szerencsére mindenki a szobájában volt. Már csak abban reménykedtem, hogy V is alszik. Nagy levegőt vettem és beléptem a szobába.

Pechemre V még fenn volt és az ágy szélén ült. Odamentem a szekrényemhez és kivettem belőle a pizsamámat. Indultam volna a fürdőbe, ha karomnál fogva nem állított volna meg.

-Hogy, hogy ilyen sokáig elvoltatok?....És miért sírtál?-kérdezte aggódva, de nem érdekelt.

-És az miért van, hogy ha bármi történik velem a te nevedet hallom?-ledöbbent és enyhített szorításán. Ezt kihasználva gyorsan bementem a fürdőbe. Miután lezuhanyoztam visszamentem a szobámba. Szerencsére V már nem volt benn. Lefeküdtem, majd pár perc múlva el is aludtam.

Reggel mikor felkeltem V már nem volt a szobába, aminek örültem. Felkeltem, majd telefonomon megnéztem hány óra van. Ekkor vettem észre, hogy anyutól van egy nem fogadott hívásom. Felkeltem, felöltöztem, majd felhívtam.

-Szia anya. Láttam, hogy kerestél. Hogy vagytok?

-Szervusz drágám! Jól vagyunk és te?

-Köszi jól. De, hogy hogy hívtál? Valami gond van?

-Ami azt illeti előbb haza kéne jönnöd. Apád cége egyre rosszabb helyzetbe kerül...-mondta de nem tudta folytatni.

-Rendben. Mikor kéne mennem?

-Ha lehet már a héten.-ez most komoly?! Péntek van!

-Rendben, vasárnap már otthon leszek.

-Rendben és köszönöm kincsem. Szia.

Én ezt nem hiszem el! Miért kell ilyennek történnie. Pont akkor, amikor kezdek érezni valamit egy fiú után. Természetesen engedelmeskedek szüleimnek. Mindent megadtak nekem az elmúlt években és ez alatt nem csak a pénzt értem. Már csak a fiúknak kell elmondanom.

Lemegyek a lépcsőn és mindenki az asztalnál ülve eszik. Nagyon gyanús, mert síri csönd van.

-Yuri, reggeli után szeretnék veled beszélni-mondja V. Komolyan hangzik.

-Oké-mondom és hozzálátok a reggelimhez.

Miután végeztem felmentem a szobánkba és nem sokkal utána V is jött.

-Szóval tegnap nem mondtam igazat. Kérlek hallgass végig.-mély levegőt vett majd folytatta én meg jobbnak láttam nem közbeszólni.-Tudtam, hogy kik raboltak el és, hogy miért. Tudod kiskoromban apám verte anyámat és ez miatt psychológushoz is járok. Egyik este is azért viselkedtem veled úgy mert megkívántalak és elborult az agyam.....Tudod apám sokszor megerőszakolta anyámat. Helyzetem akkor rosszabbodott, amikor egy olyan bandába kerültem, ahol az elfogadott volt, amit apám csinált. A legrosszabb, hogy én is azt csináltam. A bandából már lassan három éve kiszálltam. Nevelőszülőkhöz kerültem és ekkor jöttek rá mit is csinálok. Nem ítéltek el, hanem próbáltak segíteni. Téged pedig azért raboltak el, mert megtudták, hogy te leszel a feleségem.-nem tudom, hogy mitől kaptam jobban sokkot. Attól, ami történt vele, vagy attól, hogy ő lesz a férjem. Ott ültem az ágyon és nem tudtam megszólalni. V jobbnak látta azt, hogy magamra hagy a gondolataimmal, ezért kiment.

Nekem ez túl sok így egyszerre. És erről a többiek is tudtak egész idáig? Suga is??!! Hogy lehettem ilyen szerencsétlen. Most azonnal elmegyek innen.

Elővettem a bőröndöm. Kivettem belőle a "saját(lány),, ruháimat. Bepakoltam a többi ruhát, bementem a fürdőbe, gyors felöltöztem, majd elhagytam a lakást. Egy levelet viszont az asztalon hagytam.

Kedves BTS!

Nagyon örülök neki, hogy itt lehettem veletek. Sok mindent tanultam tőletek. Köszönöm, hogy megmentettetek, amikor elraboltak. Nagyon úgy néz ki, hogy a közeljövőben még találkozunk. Annyit kérek, ha tehetitek legyetek tőlem távol. Nagyon elszomorít az a tudat, hogy tudtatok mindent és becsaptatok. Lehet, hogy egy idő után meg tudok bocsátani, de most még nem megy.

U.i.: Szeretlek titeket!
Puszy.
Yuri

Hívtam egy taxit majd haza mentem. Anyám és apám a nappaliban volt. Mikor megláttak nagyon megörültek nekem, anyám még egy két könnycseppet is elejtett. Ezután felmentem a szobámba, kipakoltam, majd elmentem zuhanyozni. Ezután fáradtan befeküdtem az ágyba és elaludtam.

Reggel anyám lágy hangjára keltem.

-Jó reggelt!-köszöntem.

-Neked is! Máma sok helyre el kell mennünk szóval siess és öltözz fel-mondta és ki is ment a szobából.

Végül úgy tettem, ahogy mondta. Bementem a fürdőbe, felvettem egy fekete farmert, egy szürke blúzt és egy kis sminket is felraktam. Kifésültem a hajam, majd teljes készenlétben mentem le. Anyám már a nappaliban várt. Mikor meglátott felállt és odajött hozzám.  

Végül pedig kiléptünk az ajtón, beültünk a kocsiba és elindultunk az ismeretlenbe....

8.rész-Fő az időzítés...

https://www.youtube.com/watch?v=i1Tz-0Ksugk

V szemszöge:
.....

Már itt vagyunk a bejárati ajtótól nem messze. Remélem, hogy tényleg itt van Yuri és, hogy nem esett bántódása.

-22:00 van. Menjünk -mondja NamJoon. Gyors írok a többieknek, hogy bemegyünk, majd elindultunk. 

Szerencsére nem találkoztunk senkivel, az őröket is sikeresen kikerültük. Síri csönd uralta a házat. Fojtogató érzés kerített a hatalmába, de nem engedtem, hogy átvegye felettem az uralmat. Óvatos léptekkel haladtunk befelé. Szerencsére nem botlottunk bele senkibe.

Jin szemszög:

Még mindig nem tudom felfogni ennek a két hétnek a történéseit. Hogy lehet az, hogy Woon és Yuri ugyan az a személy? V-nek mi okból lett ilyen rémes múltja? És én mit keresek itt egy vad idegen ház előtt egy éles fegyverrel kezemben?

Már csak abban reménykedem, hogy minél előbb túl leszünk rajta és Yurival együtt térhetünk haza.

Ekkor rezgett a telefonom én meg gyorsan megnézem.

-V üzent, hogy elindultak...-súgom oda a többieknek, akik veszik a lapot és mi is elindultunk.

Már egy ideje megyünk, de nem hallunk semmit. Szerencsére nem találkoztunk eddig senkivel sem. Gyorsan írok V-nek, hátha ők találtak valamit.

-Szia. Találtatok már valamit?

Suga szemszöge:

Már egy ideje megyünk a folyosón és nem futottunk össze senkivel. V elővette a telefonját, majd csak azt mondta azt kérdezik találtunk e valamit. Egyre beljebb megyünk a házban, amikor hangokra leszek figyelmes. 

-Héj srácok! Halljátok?-súgom a többieknek oda.

Ők is jobban figyelnek, majd amikor meghallják amit én Rap Monster előre megy, V gyorsan írt a többieknek, hogy menjenek el gyorsan a házból és mi is mindjárt megyünk, majd a kocsinál találkozunk.

Óvatos léptekkel követjük Moon-t, majd megállt, vele pedig mi is. Kibiztosítottuk a fegyvert, majd az egyik ajtó előtt állva még egyszer egymásra néztünk, majd bementünk.

-Azonnal engedd el!-kiabálja Monster én meg egy kissé lefagyok a látvány miatt. A férfi Yurin ülve épp....Na de gyorsan észbekatam, fegyvert szegezve a férfire irányítottam a falhoz, ahol Moon átvette, V azonnal hívta a rendőrséget, én pedig Yurihoz rohantam. Könnyeivel volt elázva az arca karjából a vér még folyt és az ájulás szélén állt. Utolsó mondta hagyta el ekkor a száját.

-Ne vigyetek a korházba, mert a szüleim rájönnek.-majd eszméletét vesztette. A rendőrök hangját hallottam, gyorsan felkaptam a hátamra Yurit, majd a hátsó kijáraton távozva az autónkhoz mentem. Jin szerencsére már a kormány mögött ült, így rögtön indultunk is. 

Felhívtam az egyik orvos barátomat, aki volt olyan kedves eljött hozzánk.
Miután megvizsgálta azt mondta, hogy sokat kell pihennie, de amúgy rendben lesz. Megköszöntem, majd miután elment, rá fél órával kb. megjöttek Taehyung-ék. Egy kissé megviseltnek látszottak. Amint meglátták Yurit egyből hozzánk siettek.

-Jól van?-kérdezte V aggódva.

 

-Az orvos azt mondta sokat kell piehenie és rendben lesz.

 

-Rendben, akkor felviszem a szobámba. Nem hinném, hogy a kanapé kényelmes lenne neki.-mondta és már nyúlt is volna Yuriért, de lefogtam a karját.

-Szerintem jobb lesz, ha ma nálam alszik.-mondtam. Láttam rajta, hogy legszívesebben leütne, de türtőztette magát.

-Rendben.-ezzel pedig kiviharzott a nappaliból. Már mindenki ment a szobájába, mivel mindenki nagyon elfáradt. Ölembe vettem Yurit, majd a szobámba vittem és lefektettem az ágyra. (Amikor haza értem már lefürdettem és adtam rá tiszta ruhát). Mivel már én is lefáradtam levettem a felsőmet meg a nadrágomat és, hogy kényelmes legyen egy szál bokszerban befeküdtem az ágyba Yuri mellé, majd egyből el is nyomott az álom.

Yuri szemszöge:

Mikor felkeltem egy ismeretlen szobában találtam magam. Nem tudtam, hogy hol vagyok. Két kar nehezedését éreztem derekamon. Nagyon féltem. Végül összeszedtem az eddigi összes bátorságom és megfordultam. Szerencsére csak Sugának találtam szembe magam. Gondolkozásomból egy torokköszörülés szakított ki. Suga felkelt én meg az ajkait néztem. Édes Istenem, ez nagyon kínos. Mosolyra húzta a száját, majd közelebb húzott magához. Ekkor vettem észre, hogy csak egy bokszer van rajta. Ez miatt még jobban piros lettem, amivel csak egy kuncogást váltottam ki Sugából. El akartam húzódni tőle, de ő még jobban húzott magához.

-Jó reggelt!-mondta azzal a szexi reggeli hangján. ÁÁÁÁ....Megőrűltem.

-Neked is. De, hogy kerültem ide?-kérdeztem, majd éreztem, hogy megfeszül alattam.

-Szerintem jobb lesz ha majd lent beszéljük meg.-mondta majd megcsókolt. Ez most komoly? Muszáj volt Suga? Bár mennyire is akarom nem tudok ellenállni neki. Az eszem is meg a szívem is mást mond. Nagyon nagy bűntudat kerített most hatalmába. Miután levegőhiány után elváltak ajkaink kissé zilálva kezdtem el beszélni.

-Figyelj Suga! El kell mondanom valamit.....Nyáron férjhez kell mennem valakihez.-mikor végre kimodtam egy megkönyebbűlt sóhaj hagyta el a számat.

-Tudom!-mondta, én pedig ledöbbenve feküdtem mellette.-Majd mindent megtudsz ha lementünk.

Még egy darabig feküdtünk az ágyban, majd felöltöztünk és lementünk a többiekhez.indenki síri csendben ette a reggelijét.

-Jó reggelt!-köszöntem mosolyogva, a fiúk meg értetlen fejet vágtak.-Mi az?

-Hogy hogy ilyen jó kedved van? Nem mintha baj lenne, csak kérdezem -JungKook.

Helyettem viszont Suga válaszolt.

-Nem mindenre emlékszik.-ennyivel le is zárva az ügyet. Miután végeztünk a reggelivel a nappaliba mentünk.

-Szóval srácok. Mióta tudjátok, hogy lány vagyok?

-Amikor eltűntél, rá két hétre.-mondta halkan Jin.

-És, hogy találtatok rám? Honnan tudtátok meg?-kérdeztem.

 

-Hát az úgy volt, hogy...-kezdte Jimin, de V félbeszakította.

-Én mondtam el nekik. Már több mint egy hete eltűntél, de a cuccaidat itt hagytad és ebből következtettünk arra, hogy elraboltak. Hallottuk, hogy elrabolnak csajokat és abba a házba viszik őket és arra gondoltunk, hogy megkeresünk.-hát ez egy kicsit sok.

-Értem....Nagyon haragszotok rám?-kérdeztem bizonytalanul.

-Dehogy.-mondta Kooki és megölelt, majd szép lassan mindenki jött.

Ezután még beszéltünk pár dologról, köztük arról is, hogy már nem sok időt tudunk együtt tölteni, ezért csomó programot szerveztünk.

Arra viszont még mindig nem jöttem rá, hogy V-nek mi köze volt az elrablásomhoz.

Mivel már sötétedett felmentem a szobánkba. Épp mentem volna be a fürdőbe, amikor nyílt az ajtó.

Suga jött be.

-Szia. Bocs, hogy zavarlak csak arra gondoltam, hogy elmehetnénk sétálni..De már látom, hogy mész fürdeni.-mondta és láttam, hogy egy kicsit zavarban van.

-Végül is még nem mentem el. Szívesen elmegyek veled.-mondtam és egyből elmosolyodott.

Felvettem egy pulcsit meg a cipőm Sugával együtt, elköszöntünk a többiektől majd elindultunk.

Már egy ideje megyünk és be sem áll a szánk. Egyszer csak hirtelen csend lett. Suga megállt, maga felé fordított és megcsókolt. Nagyon élveztem, de az eszem időben kapcsolt és eltoltam magamtól.

-Suga, mondanom kell valamit....