2/2.rész-A kirándulás...

 

 

 

A napom hamar eltelt. Egész nap nem találkoztam Tae-val. Meg akartam vele beszélni a dolgokat és kibékülni mielőtt elmegyek, de nem volt otthon és a telefont sem vette fel. Hát ha ő így, akkor én is. Bepakoltam egy bőröndbe a cuccaimat, majd a nappaliba mentem tv-t nézni. Ezt hamar meguntam és mivel már este fele volt, elmentem fürdeni, majd jobbnak láttam aludni.

Másnap ébresztőm fülsüketítő hangjára keltem. Felkeltem, elintéztem reggeli teendőimet, majd indultam a suliba, ahol már ott volt a busz. Felszálltam és leültem egy tetszőleges helyre. Sajnos nemsokára Sehun is megérkezett és egy önelégült mosoly kíséretében le is ült mellém.

"Szia. Nagyon csini vagy. Bár egy kicsit túl sok a ruha"mondta perverzen.

Kár volt szoknyát felvennem, mert tenyere combomon telepedett meg.

"Örülnék ha nem fogdosnál és leakadnál rólam. Még a végén te fogsz rosszul járni."

"Már alig várom."

Nem akartam vele foglalkozni, ezért bealudtam a fülesem a fülembe. Ekkor viszont egy ismerőst láttam felszállni a buszra. Lucy volt az. De mit keres itt? Mielőtt még észrevette volna Sehun kezét lehámoztam magamról és mosolyogva köszöntem neki. Ekkor pedig Suga is felszállt a buszra. Itt mégis mi folyik?

"Szia. Képzeld áthelyeztek minket ebbe a suliba."

"Ez tök jó. De, hogy hogy?"

"Inkább nem most mondom el. És te ki vagy?"kérdezte Sehunt.

"Oh Sehun. Ti?"

"Én YoonGi vagy Suga, ő pedig Lucy."

Az út további részében nagyon jól elvoltunk. Oldotta a köztünk lévő feszültséget Lucy és Suga jelenléte. Már csak az éjszakákat kell túlélnem vele. 

Nem mondhatni, hogy hamar odaértünk, de hát ez van. Mindenki leszállt a buszból és a csomagjaiért ment. Ezután mindenki megkapta a szobakulcsot és elindultunk Sehun-nal a szobánkba. Még kimondani is rossza.

Mikor beléptünk a szobába két ágyat láttunk a szoba két végében. Odamentem az egyikhez, majd elfeküdtem rajta. Ekkor a tanár kiabálására lettem figyelmes. 

"Egy óra múlva mindenki legyen a ház előtt."

Legalább addig is pihenhetek. Ekkor telefonom rezgett.

Nem hittem, hogy csak így itt hagysz. Remélem most boldog vagy.
V

Nem akartam rá válaszolni. Még ő van megsértődve, mikor már két napja nem láttam és akkor küld nekem egy ilyen sms-t.

"Látom nem minden úgy megy a férjeddel, ahogy szeretnéd"mondta gúnyosan.

"Még ha így lenne, akkor sem lenne hozzá semmi közöd."

Ekkor átszelte a köztünk lévő távolságot és fölém hajolt. Nem tudom miért, de úgy éreztem, mintha a szívem ki akarna ugrani a helyéről. Egyre közelebb hajolt és már szinte hozzám értek ajkai, amikor elhajolt és ott hagyott.

Ez mégis mi a franc volt?

"Úgy néz ki van esélyem."ezzel pedig kilépett az ajtón. Megnéztem hány óra és jobbnak véltem lemenni, mielőtt szólna a tanár.

Lucy szemszöge:

Mikor megtudtam, hogy egy másik iskolába kell mennem mérhetetlenül dühös voltam. De amikor megtudtam, hogy Suga is átiratkozik nagyon megörültem. De azt még mindig nem mondta el, hogy miért. Szüleim szerint nem jó iskolába jelentkeztem, ezért meggyőzték az igazgatót, hogy ide járhassak. Kiderült, hogy pont most megyünk "táborozni,, aminek nagyon megörültem. Mikor felszálltam a buszra megláttam Yuri-t egy ismeretlen fiúval mellette. Ezzel nem is lett volna gond, de kezét Yuri combján tartotta, aki próbálta lehámozni magáról. Legyőztem a bennem fortyogó dühömet és leültem az előttük lévő ülésre, majd Suga is csatlakozott nem sokkal később.

Az út hamar eltelt. Sehun jó fej, de mintha valami nem stimmelne vele. Mikor odaértünk megkaptuk a kulcsunkat és megkerestük Suga-val a szobánkat. Amúgy Suga-val nem rég jöttünk össze. Bevallotta, hogy az elején csak Yurit akarta féltékennyé tenni, ami nagyon rosszul esett, de bevallotta, hogy nagyon megkedvelt. Végül pedig összejöttünk. Mikor beléptünk a szobába. Suga egyből nekem esett. A falnak tolt és vadul csókolgatni kezdett. Nem volt ellenemre, de ki akarom bírni ezt az egy hetet. Nem azt akarom hallgatni, hogy milyen hangokat hallottak a többiek. Nem érdekel mit gondolnak, de mégis kínos lenne.

"Megígérted"

"De ellenállhatatlan vagy"

Végül eltoltam magamtól, ő pedig feladta. A tanár kiabálására lettünk figyelmes, majd egy órával később lementünk a ház elé.