4.rész-Mi lesz most?

 

Most mi lesz velem? Két dolog történhetett. V meleg vagy rájött, hogy én vagyok Yuri....

Egyre jobban a falnak nyomott és szinte már egész teste rám simult. Már levegőt se mertem venni. Ekkor viszont egy lépéssel hátrébb ment és folytatta.

-Figyelj! Tudom, hogy lány vagy, Yuri -ahogy ezt kimondta a szívem is kihagyott egy ütemet.

-Kérlek ne mondd el senkinek! Könyörgöm! Főleg ne Jiminnek!-mondtam kétségbe esetten-Egy hónapot kérek, mivel akkor úgyis eltűnök az életetekből!

Egy darabig csak egymást néztük, nem szólalt meg. Majd megint előrébb jött.

-Mit kapok a hallgatásomért cserébe?-kérdezte és még közelebb hajolt.

-Akármit, bizonyos kereten belül -mondtam magabiztosan. Ekkor elhajolt és a szobában kereste a cuccomat, amit valahova ledobott.

-Tessék! Pakold ki a ruháidat nyugodtan, addig én lemegyek enni valamit. Nem vagy éhes?-kérdezte én meg nem tudtam mire véljem ezt a kedvességét.

-Köszi, de nem vagyok éhes.-mondtam, ő pedig már ment is.

Nem nagyon akartam kipakolni, ezért csak a legszükségesebbeket pakoltam. Nagyon nem jó, hogy sakkban tart valaki, az meg főleg, hogy V az. Nem tudom mire vélni ezeket a hangulat változásait.

Miután kipakoltam elmentem fürdeni. Nagyon jól esett ez után a nap után. Mikor visszamentem még nem volt ott V. Ennek egy kicsit örültem is. Mivel csak egy ágy volt jobbnak láttam megvárni és megbeszélni vele ki hol alszik. 

...

Már lassan fél órája ülök itt és még mindig nem jött vissza, én meg hulla fáradt vagyok!!!

-Te, hogy hogy nem alszol?

-Gondoltam megvárlak, de nem gondoltam volna, hogy ilyen soká jössz.

-Bocsi, nem tudtam, hogy vársz. De miért vártál meg?

-Mivel csak egy ágy van nem tudtam, hogy engeded e, hogy ott aludjak-mondtam kissé elpirulva, ő meg kinevetett.

-Te most tényleg ezért vártál?...Nyugodtan feküdj le, én is mindjárt jövök, csak lefürdök.

-Rendben-ezzel be is ment a fürdőbe.

Már majdnem elaludtam, amikor nyílt a fürdő ajtó. Fél szemmel odanéztem és mivel csak egy szál bokszerben állt jobbnak véltem alvást színlelni.

-Tudom, hogy nem alszol.....Még sose láttál senkit így?-kérdezte nevetését visszafogva. Ekkor már nem érdekelt semmi ránéztem. Bár ne tettem volna. Kocka hasa van, aminek a látványától is elájulnék, de most nem tehetem. Egy ideig elidőzött rajta a tekintetem, amit újabb kuncogással fogadott.

-Olyan szemét vagy!-mondtam, befordultam a fal felé és "bevágtam a durcit,,. Éreztem, amikor befekszik az ágyba. A szívem gyorsabban kezdett el verni. Egyszer csak azt éreztem, hogy hátulról átölel és testét nekem nyomja. Nagyon kényelmet len volt, mert egy kissé meredező ágyékát nekem nyomta. Próbáltam nem rá figyelni, hanem aludni.

-Milyen piros lettél!-kezdett gúnyolódni.

-Amíg nem nekem áll a farkam, addig ne szólj hozzám-mondtam és elértem a hatást, mivel egy kicsit távolabb húzódott. Ezután még pár perc és elaludtam.

Reggel amikor felkeltem V karjait észleltem magamon. Próbáltam úgy levenni a kezeit, hogy ne keljen fel, de visszahúzott magához.

-Hova akarsz menni?-kérdezte reggeli, morgós hangján.

-Gondoltam felöltözök és lemegyek enni.

-Inkább lefelé vetkőzz és engem falj fel!-mondta perverz mosollyal kiegészítve.

-Fasz fej!-mondtam és kiszálltam az ágyból. Elővettem a ruháimat, majd a fürdőbe zárkóztam.

Mikor végeztem lementem, ahol már a többiek ettek. Én is leültem közéjük, majd elkezdtünk enni.

-Ma egy fotózásunk lesz 11-kor.-mondta Rap Moon. Nagyon nem tetszik ez nekem. Most mit csináljak?

Végeztünk evéssel és mentünk készülődni. Hamar kész lettem, ezért addig lementem a nappaliba. Szép lassan mindenki megérkezett és elindultunk. 10-15 perc múlva oda is értünk. 

Bementünk és egy öltözőben a fiúk elkezdtek vetkőzni. Nem tudtam, hogy mit csináljak.

-Woon, te nem öltözöl?-kérdezi J-Hope. 

-De, csak egy kicsit rosszul vagyok. Ha nem haragszotok kimegyek a mosdóba.

Meg sem várva válaszukat megfogom ruháim és megyek a mosdóba. "Természetesen,, a fiúba megyek. Bemegyek egy fülkébe és dolgom végeztével csatlakozom a többiekhez. Mikor beérünk a terembe nem tudom mit csináljak. Mindenhol fotósok. A srácok beálltak a kamera elé. Én is odamentem, majd próbáltam a lehető legjobban csinálni. Alig vártam, hogy vége legyen, de ami ez után jött...

 

-Most pedig vegyétek le a felsőtöket!-mondta a fotós én meg már azon voltam, hogy kinyírom. Mindenki egy szó nélkül követte az utasítást én meg segítség kérő pillantást vetettem V-re. Vette az adást.

 

-Srácok, szerintem Woon-nak ez még túl korai lenne, meg ahogy tegnap láttam eléggé nyegle srác-mondta a fiúk meg helyeslően bólogattak. 

Megkönnyebbülve foglaltam ezután helyet az egyik székben. A fotózás többi részében már nem vettem részt, ezért mielőtt visszatértek volna a fiúk gyors átöltöztem. Épp vettem fel a felsőm, amikor nyílt az ajtó és Jimin jött be. Arc kifejezéséből kivéve felismert.

 

-Te tényleg Yuri vagy?- kérdezte ingerülten.

-Igen, de kérlek ne mondd el senkinek. - vallottam be neki. -A szüleinknek azt hazudtam, hogy egy hónapig táborban vagyok. Egy hónap múlva itt hagylak titeket, csak szeretnék előtte valami boldogságot okozni magamnak. Tudod, kis koromban is nagyon szerettem táncolni, amit szüleink nem néztek jó szemmel, a mai napig. Egy hónap múlva pedig hozzá kell mennem egy ismeretlen fiúhoz a kedvükért....Szóval, kérlek ne szólj senkinek-miután a végére értem, láttam, hogy nagyon el van merülve a gondolataiba.

-Rendben-mondta nagy nehezen.

-Tényleg??? Köszi, te vagy a legjobb bátyó!!!-mondtam miközben megöleltem. 

A többiek is jöttek pár perc múlva, majd elindultunk haza. Még néztünk pár filmet, utána meg mindenki ment aludni. Szerencsére V ma megkímélt, mert ő is elfáradt.

Másnap reggel arra keltem, hogy valaki simogatja a hajamat. Először arra gondoltam, hogy V az, de ő elment Jiminnel valahova. Nagy nehezen rendeztem látásomat, majd megfordultam.

Suga?? 

Nem tudtam mire vélni a dolgot.

-Szia. Bocsi, hogy felébresztettelek Yuri -nem hiszem el, hogy lehetek ilyen szerencsétlen! Már a fél banda tudja, hogy lány vagyok!-Ne aggódj, nem mondom el senkinek....Amúgy jól aludtál?

-Igen, köszi-mondtam egy kisebb fázis késéssel és összezavarodva.

-Amúgy csak szólni jöttem, hogy kész az ebéd....Ha gondolod gyere le-mondta és már ment is volna ki az ajtón, de visszafordult.

-Jut eszembe....Nincs kedved utána elmenni sétálni?

-Végül is miért is ne-egyeztem bele, majd kiment. Gyorsan rendbe szedtem magam és mentem reggelizni. V-n kívül mindenki ott ült. Nem nagyon foglalkoztam vele, inkább ettem és azon gondolkoztam, hogy hova is megyünk YoonGi-val. 

Lassan én is meg Suga is végeztünk, ezért felálltunk az asztaltól, felöltöztünk, elköszöntünk a többiektől és elindultunk.

Nagyon jól éreztem magam vele egész nap. Kiderült, hogy sok közös van bennünk. Nagyon jól sikerült ez a nap. Most is épp egy parkon megyünk keresztül hazafele menet.

-Köszi, hogy eljöttél velem ma...Tudod...-nem folytatta, hanem megállt és maga elé fordított.-Nagyon megkedveltelek és nem csak mint barátot.-hirtelen nem tudtam, hogy erre mit kéne mondanom, de ha tudtam volna se mondtam volna, mivel ajkait ajkaimhoz érintette. Hirtelen nem tudtam mit kéne csinálnom. Az eszem azt súgta, hogy nem szabad, de a szívem mindennél jobban akarta.

Végül a szívem győzött. Szenvedélyes csókban forrtunk össze, amit a levegőhiány szakított meg. A cipőm orrát kezdtem el vizslatni, amikor államat megfogva emelte fel a fejemet, hogy szemébe nézzek. 

-Én tényleg nagyon kedvellek-mondta miközben megölelt. Egy kicsit tétovázva, de viszonoztam az ölelését. 

Nagyon jól esett. Most éreztem életben először, hogy fontos vagyok valakinek és szeretnek. Azt akartam, hogy sose legyen vége ennek a pillanatnak. Szerencsére nem volt senki a parkban, mert ha lett volna a cikkek arról szólnának, hogy Suga meleg, mivel megcsókolt.

Ezután haza mentünk. Mivel már késő volt mindenki a szabályában volt. Elköszöntem Sugától a szoba előtt, majd benyitottam.

Egy mérges Taehyung fogadott az ágyon ülve.

-Te mégis hol a francban voltál?